A magyar filmcím-keresztségben a Fulladás-t kapta, könyvben úgy ismert, mint Cigányút. Chuck Palahniuk (aka. Harcosok klubja) tollából. 2in1 poszt lesz, film+könyv, utóbbit úgy egy hete fejeztem be.

A könyv döbbenetesen jó! Már persze annak, akinek bejön ez a mocskos, bizarr ám mégis földhözragadt stílus. A Harcosok klubját utólag, jóval a film után olvastam, ám még így is nagyon nagyon jó volt, elsősorban azon apróságok miatt, amit Fincher - nagyon helyesen - nem emelt át a filmjébe. Nos, a Choke-ot már szűzként olvastam, és így is lenyűgözött, alig várom, hogy valahogy szert tegyek még pár Palahniuk könyvre. Kapcsolatunk évekkel ezelőtt kezdődött, egy Wan2-kritikában, amire nem is emlékszem, csak a kiemelt idézetre, ami így szólt:

"A kábítószer vagy az alkohol vagy a falánkság, vagy a szex mind arra irányul, hogy békére leljünk. Hogy elmeneküljünk mindattól, amit tudunk. A tudásunktól. Hogy beleharaptunk az almába."

Akkor ismeretlenül már lenyűgözött az idézet, és később a könyv remekül felzárkózott hozzá, minden oldala egy kincs, az egész elvont világ rohadtul valós, és állandóan arcba csap valami húsba vágóan ismerős gondolattal. És mindemellett még a nagy fordulat sem marad el, bár közel sem annyira katartikus, mint az említett csúcs műben, ugyanakkor azt mondom, ez a regény legalább annyira zseniális, és semmiben sem marad el tőle, ha nem előzi meg egyáltalán! Alig várom, hogy mást is olvassak tőle, bár sajnos a könyvtár felhozatala egyelőre ennyi, addig pótolom Easton Ellis-szel (Amerikai Psycho), és megpróbálkozom Bukowski-val (Tótumfaktum).

A film. Nos, sajna korántsem ennyire pozitív a helyzet, ugyanakkor tudni kell helyén kezelni. Nem David Fincher rendezte, nem Brad Pitt és Edward Norton a főszereplő, és ehhez, meg a könyv által felállított magassághoz valóban nehéz, mást ne mondjak, lehetetlen felnőni. Sam Rockwell persze nem kis név azért, és döbbenetes volt féltávnál a felismerés, hogy Dr. Marshall a Trainspotting Diane-je, ezért azt gondolom, aki nem ismeri az apró finomságokat, azokat a stílusbeli és gondolati kikacsintásokat, amelyek a könyvet olyan remekké teszik, és amelyeket nem lehet a filmben megmutatni, nos, az egyértelműen a könyvre teszik a voksukat. Viszont aki nem olvasta a könyvet, és esetleg ódzkodik is a hasonló nyelvezettől, annak bátran ajánlom, aztán ha teheti, számoljon be róla itt, hátha bebizonyosodik, hogy hasonlóan remek mű!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.