Teljesen kiborít a szervezetem. Legalábbis másfél hete a feje tetejére állt, és néha még rá is segítek a kínokra. 10 napja megszűnt a reggelizhetnékem. Eddig a nap legfontosabb étkezésének tartottam (így is adtam meg a módját), de másfél hete nem megy. Étvágyam sincs reggelente. meg kora délután se. Az egyetlen előnye, hogy 10 napja nem ettem tojásos szendvicset (ez a saját specialitásom), ami az engem közelebbről ismerők számára minimum hihetetlen :). Aztán esténként - vacsi után -, kábé ilyentájt rám tör az éhség. De persze ilyenkor már nem eszek. Viszont illatokat érzek... komolyan, szinte érzem a piruló hagymáét, a sülő húsét... na jó, befejezem, mert a nyálcsorgás tönkreteheti a billentyűzetet. Erre rásegítettem a hétvégén némi babbal - rühellem a babot, és lehet, hogy ezt a sokkot nem mostanában fogja kiheverni.

Viszont történt ma valami jó is. Illetve nem annak indult, újabb melót vállaltam el, autótesztelést. Sosem voltam még - pedig erre ettől függetlenül is lenne lehetőségem -, most viszont félve, de elmentem egyre, és valami zseniális volt. Egy 1.4-es Golf volánja mögött ültem - magyarán egy félig-meddig kisautó -, de mivel nem vezettem még 10 évnél fiatalabb autót, nekem nagy újdonság volt. És mindamellett, hogy nagy élmény volt vezetni egy ilyen új autót, még nagyobb volt az élmény, hogy 160-nál sem álltam még tökig a gázon... Jól esett na, jól esett valami új és felturbózott eszközt a kezemben tartani. Venni kéne egy ilyen kocsit, ha nem lenne 5 misi... Na majd ha nyerek a lottón.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.