Ha azt hinném, nem tud az élet még kitalálni valami meglepit, sosem késlekedik, hogy bizonyítsa, de igen, tud. Kiadós szülinapi ünnepelgetés és meccsnézés helyett izgalmas, 3 napi 12 órás éjszakázás, aminek a végét megkoronázta azzal, hogy egy év alatt másodszor jöttek belém - bár ezúttal nem én vagyok a hibás. Azt hiszem, leadom lassan a jogsim, és veszek egy dodzsemet, az való nekem.

Az egyetlen gondolat, ami egész héten tartja bennem a lelket, hogy jövő héten ilyenkor már harmadik napja hömbölgök Orfű lankáin, sőt a mókát már szerda este megkezdjük. Persze nem az én életem lenne, ha még ebbe se rondított volna bele a sors, de nem baj, ehhez is mosolygok egy jót. De azért lassan átrakhatna a fasz másik végére is, ha másért nem, hát azért, hogy utána még nagyobbat eshessek onnan.

Kezdhetné például a mai, kiválónak ígérkező estével...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.