Kobunko 2012.11.09. 12:12

Vér-veríték

Mintha nem te lennél, úgy nézek most rád hajolva,
hogy a szívem máj lett és most az a funkciója,
hogy elválasszon egymástól jót és rosszat,
és hogy megint engem és nem téged itélt rossznak.
Szívemben egy vonat jön rajta ültél reggel
játszom én is azt, hogy játszol a szívemmel,
és hogy kalapál majd hogyha célba téved,
mert egy kisországba mindenki mind egyfelé megy.

kis ország tényleg, és nagy, nagy távolságok,
hogy vele reggelizek, és hogy vele vacsorázok.

Úgy kerültél mellém, hogy jutottunk egymásnak
eső esett közben az ablakból láttad
meg a szívet bennem, és szálltál mintha volna
még hely a szívemben, még hely a szívemben.

kis ország tényleg, és nagy, nagy távolságok,
hogy vele reggelizek, és hogy vele vacsorázok.

vér veríték van ezen a bulin,
és hogy tapizlak az tényleg csak rutin,
a szív is dolgozik és üzen a kéznek
hogy nyúlkáljon...

A bejegyzés trackback címe:

https://elejtett.blog.hu/api/trackback/id/tr1004892272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása