2012.08.13. 19:00
That's all folks!
No, ennyi volt, vége volt, rohamléptékekkel lezavaródott az egész olimpia, most meg itt ülök, mint valami január elsején. Mert aki kicsit is szereti a sportot, annak azért az olimpia minimum karácsony+szilveszter együtt.
Írhatnék a sikerekről, Risztovról, Szilágyiról vagy a számomra legemlékezetesebb Joó Abigélről, de nem teszem, mert mindent leírtak az olimpiáról szuperlatívuszokban, és mindennel maximálisan egyet értek. Ismert közhely a "ha valaki előtte ezt mondja" kezdetű, de erre aztán hatványozottan igaz, pláne a pekingi, messze csalódást keltő termés után.
Mondják a vezetők, erőn felül teljesítettek az olimpikonok, ennyire nem rózsás a magyar sport helyzete, és óva intenek attól, hogy ez, vagy még nagyobb legyen az elvárás Rióban. Ezzel egyet is értek, nem biztos, hogy még egyszer kiszaladna ilyen produkció a csapaton, de azt sem ártana figyelmen kívül hagyni, hogy a sportolók olimpiai ciklusokban gondolkoznak, és a résztvevők elég fiatalok ahhoz, hogy ne legyen probléma 4 év múlva legalább ezt a szintet (vagy mondjuk a számomra látatlanban aláírt 6 aranyat) hozni. Innentől a vezetők dolga lesz mindent megtenni, hogy nyugodt felkészüléssel, és főleg biztos anyagi háttérrel vághasson neki minden szövetség a következő játékoknak. Mert ne tagadjuk, ha a szerencse és egy kicsit jobb sportdiplomácia is a mi oldalunkon áll, még több éremmel térünk haza. Nem elégedetlenkedek, a legtávolabb álljon tőlem, inkább szeretném hinni, hogy még mindig van hova fejlődni, még mindig tudunk ennél is többet tenni. De ha csak feleennyit teszünk is négy év múlva, akkor sem lesz okunk sírni.
Megy a rengeteg - meglehetősen demagóg - kép-üzenet a közösségi oldalakon arról, hogy miért nem az olimpiai sportágakba teszik azt a sok pénzt, ami a focira jut, de azért az almát az almával hasonlítsuk össze. A legtöbb sportolóra ugyanis a nagy többség, sajnos, nem fog figyelni, nem fog cselgáncs vagy öttusa-versenyekre kijárni, a saját pénzével-szurkolásával nem támogatja őket négy éven keresztül. Viszont mégis együtt sír társaival a Himnuszon.
Elkalandoztam, a lényeg, az m1 közvetítései kivételével (köszi a létezést, magyar nyelvű Eurosport) az egész olimpia, mind a 16 napja fergeteges volt, a fotelből is magával rántott a hangulat, és roppant mód sajnálom, hogy újabb, négy hosszú évet kell várnom a következőre, mert ezt el tudnám sűrűbben viselni, annyira rá lehet érezni az ízére. De most még nem keseregni kell, együtt örülni, és rajongani azokért, akiknek köszönhetően bő két hétig kicsit jobb hely lett ez az ország.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tomibatyo 2012.08.16. 10:19:45
Kobunko · http://elejtett.blog.hu 2012.08.16. 11:11:42
tomibatyo 2012.08.16. 13:52:21
Ha jól emlékszem, Peking előtt még 10 aranyas várakozások is voltak - legalábbis valaki száján kicsúszott - , túlszárnyalva az athénit (8, nem számolva az elvett 2-t).
A szóval a kérdés ez után: sto gyelaty? Ezt gondolom olvastad: index.hu/belfold/2012/08/15/vannak_akiket_komolyan_zavarba_ejtett_a_nyolc_arany/
Kobunko · http://elejtett.blog.hu 2012.08.16. 17:01:16
A cikket olvastam, még gondoltam is, hogy írok róla, mert nem értem. Hol volt eddig akadály ezeknek, hogy egy kívülről eredményesnek/működőnek tűnő dolgot fenekestől felforgassanak? Sehol. Eddig sem kellett indok, itt főleg Schmitt nyomait elpucolandó még van is. Mindazonáltal a dolog nem titok, az eredmények ellenére ez a sportfinanszírozási rendszer alapjaiban véve rossz, elavult, és vállalható összegből - lényegében a jelenlegi támogatási keretet megtartva - megreformálható. De én azt mondom, jobb is ez így. Ahova ezek betették a lábukat reformálás címén, abból jó még nem nagyon sült ki.